Lidércláng

  

T. Pataki László:         Lidércláng                                                     

   monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről.            

Facebook


Fráter Erzsébet:  
                           Horváth Fanni
                                   színművész

Madách Imre és az előadást rendezte :
                             Bregyán Péter 
              Jászai Mari díjas színész –  rendező

Zenéjét irta és közreműködik:
                              Bagyinka László
                                dalénekes – dalszerző

 

  T. Pataki László: Lidércláng
   monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről

Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.


Fráter Erzsébet:
Horváth Fanni
Zeneszerző, gitáron közreműködik: Bagyinka Laszló
Majtényi Anna hangja:
Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas

Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas

Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül

Az előadást szívesen bemtatjuk az ország bármely városában, településén, ahol érdeklődés van rá.

Bemutató 2019. május 11.-én a Gózon Gyula Színházban

       Igy készült… T. Pataki László:   Lidércláng
                Zene – szöveg:  Bagyinka László -Szilágyi Domokos: Utóhang

T. Pataki László:     Lidércláng.          Próbafolyamat, 2019. február – május

                                                                                  Köszönet  a videó és hangfelvételekért  a Szinházmédia.hu-nak

Történelmi háttér

Fráter Erzsébet 1827. július 20-án született Csécsén, Fráter József és sarudi Battik Luca házasságából. Apja abba az ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter családba született, amelynek egyik legismertebb tagja (Martinuzzi) Fráter György volt.

1843 márciusában ismerkedett meg Madáchcsal, aki Cséhteleken 1845. március 16-án eljegyezte. Az esküvőt Erzsébet 18. születésnapján, július 20-án Csécsén, a katolikus templomban tartották meg. Erzsébet a nagy Ő volt Madách számára, annak ellenére, hogy két teljesen különböző karakterű és vérmérsékletű emberről volt szó. Erzsébet életvidám, fiatal nőként szeretett táncolni, társaságba járni, Madách pedig szív- és tüdőbetegségtől sújtva, inkább zárkózottan élt. De a különbségek őket egyáltalán nem zavarták. Annál inkább anyósát, Madách anyját, Majthényi Annát, aki jómódú, magas hivatalokat betöltő katolikus családból származott. Ennélfogva lenézte az egykor ugyancsak híres Madách Péter leszármazottját, az elszegényedett Fráter József leányát,[1] a ráadásul református Erzsébetet. Könnyelműnek és könnyűvérűnek állította be mindenki előtt. Ez meglátszott családi életükön, hiszen a két asszony sokszor egymás ellen hangolta a fiát, aki mindkettőjükhöz a végtelenségig ragaszkodott, de a családi csetepaték elől sokszor inkább az írásba menekült.

        Tovább olvasom >>>

„A történet vége igazi tragédia. Fráter Erzsébet a válás után 20 évvel mezítláb, szakadt ruhában kéreget pénz italra Nagyvárad utcáin. Serényi rendőrfőkapitány erről levélben értesíti az asszony fiát, Madách Aladárt. »Dicső emlékezetű megboldogult atyja özvegye Madács Fráter Erzsébet, ki önnek édesannya, egy idő óta ismét városunkban tartózkodik, hol egyik, hol másik ismerősénél, azonban oly elhagyott állapotban, ruházat nélkül, tisztátalan állapotban, hogy többen – kiknél egy ideig menhelyet talált – megkerestek aziránt, hogy vagy eltávolíttassam a város területéről, vagy pedig ellátásáról gondoskodjam.

Tovább olvasom >>>

forrás: net

T. Pataki László

 

Budapest, 1934. november 12. – Horváth Mária

Tanulmányok:

Újságíró (kétéves) akadémia (MÚOSz), főiskola, filozófia szak

Munkahelyek, munkásság, elérhetőség:

Vidéki lapok Kisalföld, Vas Népe, Nógrád, MTI (Győr), Gyarmati Napló, Új Nógrád, Nógrád Megyei Hírlap, Lámpás, Nógrád Megyei Krónika, Palócföld foi., Ipoly Hírnök (főmunkatárs)

Fővárosi lapok Újítók Lapja, Napi Magyarország, Kapu, Duna TV
Beosztások munkatárs, f.mt., rovatvezető, olvasószerkesztő, főszerkesztő (nyugállományban)

Pálya :

Útonjáró (1986. írói kötet Nógrád megyéről)

Palóc(földi) kalauz (útikönyv) – Nógrád értékei

Tárcaírások Nógrád megyéről, kapcsolatairól

Személyes történelem (33 nógrádi mélyinterjú)

Kutatás Esszék, riportok Madáchné Fráter Erzsébetről
Irodalom
Lidércláng (monodráma Madáchné Fráter Erzsébetről)

Lelkigyakorlat (momondráma Madách Imre anyjáról)

“Kit szerettél, Ádám?” (monodráma Madách anyjáról, feleségéről Illyés Kinga, – Marosvásárhely CD ea.)

Víztörténet (Ipoly – ártéri gazdálkodás)

“Czifra” idők nyomában (esszé, Glatz Oszkárról)

Békák és bolondok (politikai szatíra) regény -é s színpadi játék – bemutató: 2002. Losonc, Kármány Színház

Árnyékot vet a dél (1848/52) című történelmi esszéregény

Díjak :

Madách pályáza:
ton különdíjak, környezetvédelmi minisztérium különdíj

1997-ben Madách Imre művészeti díj

Tagság :

Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1966-

Magyar Újságírók Közössége (MÚK), alapító tag

CSEMADOK losonci ter. vál. tiszteletbeli tag

Szlovák-Magyar Baráti Társaság (Losonc), eln. tag.

Határon Túl Élő Magyarok Anyanyelvi Kultúrájáért Alapítvány (Szekszárd), kuratóriumi tag

Dunatáj Televízió Közhasznű Társaság, alapító tag

Palóc-kép Műhely (film), Vertich Színpad Stúdió, St.

 

 

Írjon nekünk itt

liderclang[kukac]blnet.hu

Hozzászólások lezárva.