Lidércláng

  T. Pataki László:         Lidércláng
   monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről
.




Fráter Erzsébet:  
                           Horváth Fanni
                                   színművész

Madách Imre és az előadást rendezte :
                             Bregyán Péter 
              Jászai Mari díjas színész –  rendező

Zenéjét irta és közreműködik:
                              Bagyinka László
                                dalénekes – dalszerző

 

  T. Pataki László: Lidércláng
   monodráma (Madáchné) Fráter Erzsébet életéről

Fráter Erzsébet Madách Imre felesége, kivel az irodalomtörténet oly méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás /a mi elképzelésünk szerint/abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás.


Fráter Erzsébet:
Horváth Fanni
Zeneszerző, gitáron közreműködik: Bagyinka Laszló
Majtényi Anna hangja:
Spolarics Andrea – Jászai Mari díjas

Rendező: Bregyán Péter – Jászai Mari díjas

Bemutató 2019. május 11.-én a Gózon Gyula Színházban

Az előadás időtartama kb. 70 perc, szünet nélkül

       Igy készült… T. Pataki László:   Lidércláng

Történelmi háttér

                                                                    (Madách Imre az  Ember Tragédiájában Éva alakját, valóban  feleségéről, Fráter Erzsébetről mintázta?  )

 

Fráter Erzsébet 1827. július 20-án született Csécsén, Fráter József és sarudi Battik Luca házasságából. Apja abba az ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter családba született, amelynek egyik legismertebb tagja (Martinuzzi) Fráter György volt.
1843 márciusában ismerkedett meg Madáchcsal, aki Cséhteleken 1845. március 16-án eljegyezte. Az esküvőt Erzsébet 18. születésnapján, július 20-án Csécsén, a katolikus templomban tartották meg. Erzsébet a nagy Ő volt Madách számára, annak ellenére, hogy két teljesen különböző karakterű és vérmérsékletű emberről volt szó. Erzsébet életvidám, fiatal nőként szeretett táncolni, társaságba járni, Madách pedig szív- és tüdőbetegségtől sújtva, inkább zárkózottan élt. De a különbségek őket egyáltalán nem zavarták. Annál inkább anyósát, Madách anyját, Majthényi Annát, aki jómódú, magas hivatalokat betöltő katolikus családból származott. Ennélfogva lenézte az egykor ugyancsak híres Madách Péter leszármazottját, az elszegényedett Fráter József leányát,[1] a ráadásul református Erzsébetet. Könnyelműnek és könnyűvérűnek állította be mindenki előtt. Ez meglátszott családi életükön, hiszen a két asszony sokszor egymás ellen hangolta a fiát, aki mindkettőjükhöz a végtelenségig ragaszkodott, de a családi csetepaték elől sokszor inkább az írásba menekült.
Erzsébet férjével annak csesztvei birtokán élt, aki ebben az időszakban nem alkotott nagyobb szépirodalmi műveket. Tekintélye azonban megmaradt, így 1846. július 15-én közfelkiáltással főbiztosnak választották, ezen minőségében felszólalt a megyén átvonuló katonák túlkapásai ellen, valamint kifogást emelt a losonci katonai kórház és az érsekvadkerti tiszti szállás borzalmas állapotával szemben.
Augusztus 31-én megszületett első fiuk, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén pedig világra jött második fiuk, Madách Aladár.
1849 őszén a költő Csesztvén bújtatta Gracza Antal és Záhony István felvidéki felkelőket, majd 1850 februárjának végén az Erdélybenborzalmas módon, családostól meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében utazott le Szegedre Madách Károllyal együtt. 1850 elején a birtokon Udvardy Pétert bújtatták, majd július 14-én férje a testvéreivel osztályos egyezséget kötött, aminek alapján alsósztregovai birtokuk férjét, Csesztve, az anyai birtokrész pedig Madách Károlyt illette meg.
1851. június 7-én megszületett lányuk, Jolán. 1852-ben férje a halálra ítélt Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát erdőkerülőként alkalmazta parócai birtokán. Szabadságharcosok rejtegetése vádjával Madáchot augusztusban elfogták, és előbb a pozsonyi vízi kaszárnyában, 1853. március 6-tól pedig a pesti Újépületbenmajdnem egy évig vizsgálati fogságban tartották.1853. április 2-án megszületett lányuk, Anna Borbála. Május 7-e körül bizonyítékok hiányában Madáchot elbocsátották ugyan a fogságból, de Pesten kellett felügyelet alatt maradnia. Végül augusztus 20-án hazamehetett, de a családi béke odalett. Amíg börtönben volt, anyja szándékosan megvonta menyétől és unokáitól a megélhetésükre szolgáló jövedelmeket. Ráadásul elterjesztette menyéről, hogy megcsalta Madáchot, amire csupán annyi alapja lehetett, hogy Erzsébet egy alkalommal ismerős férfit fogadott a házukban. Férjét annyira behálózták anyja pletykái, hogy végül úgy döntött, feladja. Erzsébet ugyan megpróbálta helyreállítani a házasságot, de végül 1854. július 25-én aláírták a Heves megyei Ecséden a válási szerződést. Szeptemberben az asszony visszament Jolán lányáért Alsósztregovára, majd vele Cséhtelekre indultak saját édesapjához. Az író anyjával élte le rövid hátralévő életét, aki bőven túlélte menyét.
A válási szerződés szerint egész rendes tartásdíjat, évi 840 pengő forintot kap, ám gyermekeit elveszik tőle, a nagyanyjukhoz kerülnek. A két nagyobb azonnal, a kislány is csak tízéves koráig maradhat az anyjával. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. Apja jogot végzett, a közigazgatásban jártas volt, de nagy birtokon rosszul gazdálkodott, alig tudták magukat is eltartani. Az akkor 27 éves Erzsébet elhagyta az apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődött életének utolsó szakasza, amely a bérelt lakásoktól, a hajléktalanságig, lerongyolódva, idegileg tönkremenve vezetett az italhoz és halálához. Elhagyatva indult bihari kálváriájára, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, TótinTerebesen és Élesden át vezetett magányos fizikai megsemmisüléséhez. 

„A történet vége igazi tragédia. Fráter Erzsébet a válás után 20 évvel mezítláb, szakadt ruhában kéreget pénz italra Nagyvárad utcáin. Serényi rendőrfőkapitány erről levélben értesíti az asszony fiát, Madách Aladárt. »Dicső emlékezetű megboldogult atyja özvegye Madács Fráter Erzsébet, ki önnek édesannya, egy idő óta ismét városunkban tartózkodik, hol egyik, hol másik ismerősénél, azonban oly elhagyott állapotban, ruházat nélkül, tisztátalan állapotban, hogy többen – kiknél egy ideig menhelyet talált – megkerestek aziránt, hogy vagy eltávolíttassam a város területéről, vagy pedig ellátásáról gondoskodjam.

Tudatom tekintetességeddel, miszerint anyja a legnagyobb nyomor s ínséggel küzd: sőt éjjeli szállása sincs; egy ily anyának a legsürgősebb támogatás s segélyre van szüksége. Megtörtént több ízben, hogy éjjeli szállásért önként jelentkezett a városhatárnál az éjjeli szolgálatot teljesítő rendőr biztosnál Isten nevére esdve s könyörögve éjjeli szállásért miután nincs kihez és hová fordulnia.«

Serényi 8 napot ad Madách Aladárnak, hogy tegyen valamit az anyjáért. Aladár pénzt küld néhányszor, aztán megunja. Azt írja, lényegében nem is emlékszik az anyjára, nem találkoztak kiskora óta, de minden évben küld neki pénzt, amivel nem tudja, mi lesz.

forrás: net

 

Írjon nekünk itt

liderclang[kukac]blnet.hu

Hozzászólások lezárva.